Zichy család története, kastélyok
A gróf zicsi és vázsonykői Zichy család egy ősi magyar főnemesi család. Az egykor legnagyobb, legbefolyásosabb és leggazdagabb magyar családok között tarthatjuk számon.
Zichy család története
A család őse Zayk Gál lehetett. 1260 körül egyik otthonuk Zajk, Zala vármegyében, a másik a Somogy vármegyei Zics községében volt. A család hosszú ideig Zajknak nevezte magát, majd a 14. században kezdte használni a De Zich családnevet.
Zichy Elek (1365–1397), Zala vármegye alispánja volt. Az egyik gyermeke, Zichy Zsigmond lett a családi vagyon alapozója, amikor feleségül vette Dáróy Majos lányát.
Következő jelentősebb családtag Zichy Rafael (1531–1584), aki Zala vármegye alispánja volt. Fia, Zichy I. György (1548–1604) 1575-ben a zalaszentgróti vár prefektusa volt. Közel két évtizeddel később, 1592-ben és 1599-ben Moson és Vas vármegye alispánjaként szerepelt.
Zichy György fia, Zichy Mihály (1583-1641) alapította a család köznemesi ágát, pedig élhetett volna főnemesi rangjával. Ő Vas vármegye alispánja volt.
Zichy I. István (1616–1692), aki 1679-ben grófi címet szerzett, 1649-ben a Veszprém vármegyei vázsonykői várat és a hozzátartozó uradalmat szerezte meg; attól a pillanattól fogva kezdte használni a „vázsonykői” nemesi előnevét ő és a leszármazottjai. Ez volt a különbség a kettő Zichy család ága között: a főnemesi a „zicsi és vázsonykői”, a köznemesi pedig a „zicsi és zajki” előneveket használta.
A Mária Terézia-féle úrbérrendezés korában, gróf Zichy István 16 úrbéri birtokkal rendelkezett Fejér, Győr, Pozsony és Veszprém vármegyében, összesen 14 458 úrbéri holddal, valamint 790 jobbággyal, 326 zsellérrel, s 213 házatlannal.
A 18. században a Zichy család tagjai gyakran kötöttek házasságot más külföldi főnemesi családokkal is.
Több Zichy fontosabb politikai pályát futott be. Zichy Nándor (1829–1911) a Deák-párt híve volt, később a Katolikus Néppárt alapítója.
Fia, gróf Zichy Aladár (1864–1937) szintén e néppárt tagja volt, valamint az I. világháború ideje alatt horvát-szlavón-dalmát tárca nélküli miniszter volt.
Gróf zicsi és vázsonykői dr. Zichy Gyula (1871–1942), pécsi püspök, kalocsai érsek, valóságos belső titkos tanácsos, pápai trónálló, a magyar országgyűlés felsőházi tagja, Bács-Bodrog vármegye örökös főispánja volt.
Zichy János (1868–1944) vallás- és közoktatásügyi miniszter, majd később pártot alapított.
Leghíresebb Zichy családtagok
- Zichy Antónia és Zichy Karolina
- Zichy Amália (1782–1819) Viczay Ferenc felesége
- Zichy Antal (1823–1898) a magyar főrendiház tagja, a Kisfaludy Társaság tagja, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja, az Országos Képzőművészeti Társaság választmányi tagja
- Zichy Antónia (1816–1888) Batthyány Lajos (miniszterelnök) felesége
- Zichy Ágost (1852–1925) utazó, politikus
- Zichy Béla (1825–1848) nemzetőr, vértanú
- Zichy Ferenc (1701–1783) főispán, győri püspök
- Zichy Ferenc (1811–1897) tárnokmester
- Zichy Géza (1849–1924) zongoraművész, költő és zeneszerző, a főrendiház tagja
- Zichy György (fl. 1548–1604), Moson és Vas vármegye alispánja, földbirtokos.
- Zichy György (1805–1879), császári és királyi kamarás, nagybirtokos, botanikus.
- Zichy Gyula (1871–1942) pécsi püspök, majd kalocsai érsek
- Zichy István (1616–1692) tárnokmester
- Zichy Jakab (1872–?) képviselő
- Zichy János (1835–1905), mezőgazdász, lótenyésztő, nagybirtokos.
- Zichy János (1868–1944) agrár-nagybirtokos, miniszter, legitimista politikus, az MTA igazgatótanács tagja
- Zichy Jenő (1837–1906) szakíró, politikus, Ázsia-kutató, az MTA tiszteleti tagja
- Zichy József (1841–1924) a főrendi ház tagja, a vaskorona-rend nagykeresztese
- Zichy Károly (országbíró) (1753–1826) helytartótanácsi elnök
- Zichy Károly (főispán) (1779–1834) nagybirtokos, a magyar udvari kamara elnöke
- Zichy Hippolyt Kázmér (1868–1955) Zichyújfalu földesura, tiszteletben álló főúr, költő, vadászatairól híres, többek között a A Guaso Nyiro mentén a Natron-tóig c. könyv szerzője, amely kelet-afrikai vadászkörútjáról szól
- Zichy Manó (1808–1877) katona
- Zichy Mihály (1827–1906) festő, grafikus, az illusztrálás és a magyar romantikus festészet kiemelkedő alakja és úttörője
- Zichy Miklós (1709–1758) főúr, az óbudai Zichy-kastély építtetője
- Zichy Miklós (1856–1915) politikus, katona
- Zichy Nándor (1829–1911) politikus
- Zichy Nepomuk János (1834–1916) Újfalu tiszteletben álló földesura, a zichyújfalui Zichy-kastély építtetője
- Zichy Ottó (1815–1880) főhadnagy, birtokos
- Zichy Ödön (1809–1848) politikus, nagybirtokos
- Zichy Pál (fl. 1598–1638), a győri végek alkapitánya, veszprémi főkapitány, földbirtokos.
- Zichy Péter (1674–1726) Zsámbékvár főkapitánya, szabolcsi főispán, császári-királyi kamarás, főasztalnok és a hétszemélyes tábla bírája
- Zichy Péter (1924–2008), jogász, emlékiratíró, a recski munkatábor egyik foglya
- Zichy Rafael (fl. 1531–1584), Zala vármegye alispánja 1554 és 1555 között, földbirtokos.
- Zichy Tivadar (1908–1987) autóversenyző, filmszínész, producer, fotós és playboy
Legjelentősebb Zichy-kastélyok
Zichyújfalu
A Velencei-tótól néhány km-re délre lévő falu neve is arra utal, hogy jelentős Zichy-birtok volt. Már a török időkben is a család tulajdona volt a terület.
A család első, valószínűleg barokk stílusú kúriáját 1784-ben építtette föl itt. Ez lett a kiskastély. A ma kissé elhanyagolt nagykastélyt Zichy Nepomuk János építtette az 1890-es években.
Seregélyes
Talán a legszebb kastély, amelynek teljes neve Zichy-Hadik-kastély. Sajnos azonban évek óta elhagyott és romlik az állapota.
A kastélyt Gróf Zichy Ferenc, a monarchia pénzügyminisztere építtette 1821-ben. Sokáig lakták a Zichyk, utolsó lakója gróf Hadik Béla és Zichy Alexandra grófnő.
Óbuda
Óbuda 1659-ben került a Zichy család birtokába. Zichy Péter építtette a 18. század első évtizedeiben a Szentlélek téren lévő kastélyt. Ezt alakíttatta át Zichy Miklós a mai formájára.
Ma az épületeiben található a Kassák Múzeum, a Vasarely Múzeum, a Térszínház és az Óbudai Múzeum.
Lengyeltóti
Ezt kivételesen nem a Zichy család építtette. A Lengyel család kihalása után egy birtokcsere után Zichy Nepomuk János lett a tulajdonos. Ő ide is költözött.
A kastély a 20. század elején élte a fénykorát, Zichy Béla impozáns épületté alakították át: ekkor 27 szobával rendelkezett.
Utolsó funkciója kórház volt, ám 2006-ban bezárták. Azóta sajnos üresen áll, állapota egyre rosszabb.
Soponya
A Székesfehérvár közelében lévő falu központjában áll parkkal körülvéve. Sajnos jelenleg kihasználatlan.
A 18. században épített kastélyt a 19. század elején a kor egyik híres építésze, Pollack Mihály alakította át. A szocializmus ideje alatt Gyermekvárosként működött.
Somlószőlős
A végére hagytam az egyik kedvelt urbexes célpontot. A kastély a Somló észanyugati lábánál fekvő Somlószőlős település dombján emelkedik.
A kastély a magyarországi gótizáló romantika egyik korai, angol romantika hatását mutató emléke. Sajnos ez az épület is üresen áll, céltalanul…
A légifotós képért köszönet: Civertan légifotó
