Zichy-kastély (Lengyeltóti)

A nemrég még kórházként működő Zichy-kastély Lengyeltótiban a város közepén található. Sajnos lassan már csak az ősparkja emlékeztet a régi szép időkre…

Zichy-kastély története

A 100.000 m2-es ősparkban 8 épület található. A kastély főépülete 3.274 m2 nagyságú, a két nagyobb melléképület alapterülete 2.037 m2. A többi épület összterülete 623 m2. A teljes épületnagyság 5.934 m2.

A kastély „útja” a Zichy-családig

A kastélyt a 19. század elején építtette a Lengyel család, de nem sokkal később a család férfiági kihalása miatt kénytelenek voltak eladni.

Az 1840-es években vásárlás útján szerzett birtokot Lengyeltótiban Festetics Miklós és a Wodiáner család, de a birtok nagyobb része 1860-ig az Inkeyeké maradt, akkor cserélte el Inkey Zsigmond a lengyeltóti uradalmat Nepomuk Zichy Jánossal az alsóbogáti uradalomra.

Zichy Nepomuk János, miután megszerezte a lengyeltóti uradalom központi részeit, Lengyeltótiba költözött. A Zichy uradalom a fonyódi hegyet nyugaton és délen határolta közvetlenül. A Felső Fonyódi hegy pusztai része a majorral is a Zichyeké volt.

A fénykor: Zichy Béla birtoka

Zichy Nepomuk János 1911-es halála után egyik fia, Zichy Béla vette gondozásba a birtokot. A kastélyt 1914-15-ben modernizáltatta és újítatta fel. Korszerűsítette a fűtési rendszert, bevezetette a villanyt, vízvezetéket építtetett, a fürdőszobákat és konyhát kicsempésztette, új ajtókat, ablakokat készíttetett, a kastély fő- és melléklépcsőire, erkélyére műkőborítást csináltatott, a plafonokat gipszstukkókkal díszítette, valamint kifestette a belső tereket.

Ekkor a kastélyban a földszinten 15 szoba és folyosók voltak, az emeleten 12 szoba, 1 kredenc szoba és folyosók, az egész épület alatt pedig pince húzódott. Ezenkívül a kastélyhoz tartozott még konyhaépület, jégverem, kulcsárság, fészer, szerszámos kamra és angolkert. Egy 1927-es leírás szerint a gróf lovai számára a kastélyudvarban parádés boxot építtetett, melynek falait lóversenyt ábrázoló fényképek díszítették. A hálószobákban biedermayer vagy reneszánsz velencei faragott szekrények voltak. A kastélyt díszítő olajfestmények közül nagy értékűek voltak Valentiny János képei (Cigányleány (1874), Casanova). A kastély könyvtára 3138 kötetet és 340 füzetet foglalt magába, köztük az ókori klasszikusoktól a modern szépirodalomig.

Az I. világháborút követő zűrzavaros idők nem kerülték el a lengyeltóti Zichy uradalmat sem. Zichy Bélát méltán tarthatjuk a korszak egyik leghumánusabb földbirtokosának. Mégis az az ellentmondásos helyzet alakult ki, hogy az országban az elsők között alakítottak ki szocialista termelőszövetkezetet Zichy Béla lengyeltóti uradalmából, mégpedig bő két héttel a Tanácsköztársaság kikiáltása előtt. A Lengyeltótiban, 1919. március 4-én tartott közgyűlésnek egyetlen tárgya „a szocialista termelőszövetkezetek megalakítása” volt. A Tanácsköztársaság bukása után Zichy Béla is visszakapta ugyan lengyeltóti uradalmát, a márciusi események, illetve egy későbbi személyes lengyeltóti látogatása során volt cselédje, vagy cselédei olyan mély sebeket ejtettek a grófon, hogy többé soha nem tért vissza a településre.

Az uradalmat a jószágkormányzóval naponta telefonon egyeztetve Budapestről irányította. Zichy Béla országszerte ismert volt lengyeltóti versenyló-istállójáról, ami a gazdaságban is természetesen nagy súllyal birt.

Többé már nem a Zichyeké

Zichy Béla 1928. június 4-én hunyt el Budapesten a Pajor szanatóriumban, végrendelet hátrahagyása mellett. Miután törvényes leszármazottja és felesége nem volt, temetését fiatalon elhalt nővérének gyermekei intézték, utólag tudjuk, kegyeletsértő módon.

Miután Zichy Béla hivatalos leszármazott nélkül hunyt el, Lengyeltótiban és Fonyódon lévő vagyonának nagy részét főörököseire, a ménesét pedig Odescalchi Béla hercegre hagyta végrendeletileg. Mivel az örökösök közül egyik sem tudta megváltani a másik részét, az ingatlant a kastéllyal együtt eladták Pejacsevich Mikó Endre földbirtokosnak, aki az ügylet lebonyolításához a Pesti Hazai Első Takarékpénztárnál vett fel kölcsönt. Azonban a felvett kölcsönt nem tudta törleszteni, ezért a birtokot zár alá vették, majd elárverezték. Az árverésen sok lengyeltóti kisbirtokos, továbbá Horváth Fábos Imre, Hivatal Nándor, Jenes András lettek az árverési vevők. Az új tulajdonosok jól gazdálkodtak, de jött a II. világháború, utána a szovjet megszállás, majd a termelőszövetkezet megalakítása, így az egykori Zichy birtok állami tulajdonba került.

Pejacsevich gróf 1939 januárjában elhunyt, ebből kifolyólag feltehetőleg a fia volt az, aki 1939 novemberében eladta a kastélyt Somogy vármegyének 82.000 pengőért. A vármegye a megvásárolt kastélyban a Somogy területén élő tüdőbetegeket szándékozta elhelyezni, de a háború miatt 1939. szeptember 28-tól 1941 őszéig lengyel katonai menekülttábor volt benne. A lengyelek távozása után kezdődhetett meg a korszerűsítés és a teljes átalakítás, amely munkálatok 1944 közepére fejeződtek be. Budapest sorozatos bombázása ugyanakkor szükségessé tette a fővárosi kórházak kitelepítését, belügyminiszteri rendelet jelölte ki a szükségkórházakat. A lengyeltóti kastély a Margit és az István kórház sebészeti, szülészeti, fül-orr-gégészeti és röntgen osztályait fogadta be. 1944. július 18-án kezdte meg működését a szükségkórház 100 ággyal.

Kastélyból kórház és a pusztulás

A háború okozta károkat 1947-ben kezdték kijavítani. Eközben a vízvezeték befagyott csövének kimelegítésekor leégett a tető, kiégett az emeleti rész. A javítási munkálatokhoz ismét hozzáfogtak, s a lengyeltóti tüdőkórházat 1947. május 15-én, a népjóléti miniszter, a megyei főispán, az alispán, a járás vezetői és a helyi képviselőtestület tagjainak jelenlétében ünnepélyes keretek között megnyitották. Fejlesztéseket követően 1951 után a kórházat 120 ágyasra bővítették.

A tüdőbetegek csökkenése miatt 1976-ban belgyógyászati osztályt hoztak létre, 1977-ben került Marcali kezelésébe, s a Marcali Kórház krónikus és utókezelő osztálya lett, 80 tüdő- és 40 belgyógyászati ággyal.

2006-ban a Marcali kórházba helyezték át a krónikus osztályt, így a lengyeltóti kastélyban működő intézmény 2006. június 30-án bezárásra került. Marcali önkormányzata 2007-ben adta el az épületet a hozzá tartozó ősparkkal. Sajnos, a kastély elhagyatottan áll évek óta, beruházás, renoválás nem történt az épületeken, valamint a parkja és környezete is teljesen elhanyagolt volt.

Talán lesz valami…

A Lengyeltóti Városi Önkormányzat 2014. augusztus 5-én megvásárolta a Zichy-kastélyt a hozzá tartozó melléképületekkel és parkkal együtt. A megvásárlása idején a település központjában elhelyezkedő kastély és a környezete is teljesen gondozatlan volt, amit már a helyi lakosság is nehezen tolerált.

Az önkormányzat a megvásárlás után azonnal nekilátott a kastélypark rendbe tételének, pár hónap alatt teljesen kitisztították a környezetet. Tervek születtek a hasznosításra, ám egyelőre sajnos komoly előrelépés nem történt az ügyben.

(Forrás: Lengyeltóti képekben)

Látnivalók a környéken

• Kéthely, Hunyady-kastély
• Öreglak, Jankovich-kastély
• Somogyvár, Széchenyi-kastély
• Gyugy, Kacskovics-kastély

Hol található?

Képek

A képekért köszönet Urbex Yvette-nek!