Dőry-kastély (Mihályi)
| |

Dőry-kastély (Mihályi)

Mihályi falu központjában áll a várkastély külsejű, impozáns Dőry-kastély, amely azonban jó ideje üresen áll.

Dőry-kastély története

A 13. században a Mihályi család nemesi rezidenciája állt, a mai kastély helyén. „Castellum Mihályi” első említése 1567-ből származik. A várkastélyt a körítőfalon kívül földdel töltött fapalánk vette körbe, amelyet kívülről a Kis-Rába vizével elárasztott, széles árok védett. Így a végvárak mögé is be-becsapó török portyáknak kitett környező terület védelmét is elláthatta. A kastély hátsó oldalán ma is ezek a falak fogadják a látogatót, a saroktornyokból csak kettő maradt.

1594-ben és 1604-ben is felperzselték a települést és a kastélyt. A kastélyon 1624-től ismét többen osztoztak. 1652-ből ismert a belső leírása, mely felsorolja a helyiségeket: „Palotás Öregh Szoba”, „Palotás Ház”, „egy szenes Bolt ház”, „egy eöregh Pallásos Kályhás szoba”, „egy eöregh bolth Kályhás szoba, abbul nylo bolth bastiaual”.

A sok tulajdonos kezén az épület egyre rosszabb állapotba került, többször is tatarozni kellett. Lassú pusztulását a Rákóczi-szabadságharc katonai eseményei tetőzték: először 1704-ben, majd 1709-ben felégették a császári hadak. Hátsó részének újjáépítését Niczky György kezdte meg 1712-ben a késő reneszánsz jegyében. Udvari oldalára toszkán oszlopos, árkádos folyosó készült. A felújítás kőbe vésett emléktáblája a kastély hátsó falán látható. 1738-ban Niczky állíttatta a Kis-Rába partjára Nepomuki Szent János műemlékileg védett szobrát, amely a szentet egy gyermek kezét fogva ábrázolja.

A 18. század második felében újból átépítették a kastélyt. A keleti oldal két saroktornyát lebontották, új középrizalittal és a déli sarok toldásával szimmetrikus barokk homlokzatot alakítottak ki. Ekkor alakították ki körülötte az angolparkot. 1780 körül a birtokosok kihaltak és az örményesi Fiáth család, illetve a Barthodeiszky família örökölte a tulajdont.

1860-ban jobaházi Dőry Miklós megvásárolta részeiket. A Dőry nevet viseli a mai napig a kastély az utolsó itt élő birtokosok után. Nevükhöz fűződik az épület első részének jelenlegi romantikus, neogót külsejének kialakítása is. 1969-74 között állították helyre.

A 20. század második felében működött benne iskola, majd szállót és oktatási központot alakítottak ki helyiségeiben. A 2006-ban és 2008-ban zajlott régészeti feltárások sok érdekes részletre világítottak rá a kastély és védművei történelméből.

Kastélypark

Vonzerejét növeli a látványos védett park, melyen a Kis-Rába is átfolyik. Két hektáros területén számos terebélyes, koros fa él. A legöregebb példányokat még I. Dőry Miklós ültette, térszerkezete is őrzi a régi park struktúráját. Százötven éves vadgesztenyék és platánok mellett tiszafák, juharok, öreg tölgyek, fenyők és hársfák magasodnak a kertben, köztük botanikai ritkaságokkal.

Természetvédelmi jelentőségét növeli, hogy a fák odúi számos védett madárnak és rovarnak adnak otthont. A mintegy 50 itt előforduló madárfajból közel 30 rendszeresen költ is a területen. Különösen fontos a baglyok és a harkályfajok költése.

(Forrás: Sopronmédia)

Látnivalók a közelben

Hol található?

Képek

Ezek is érdekelhetnek