De la Motte-kastély (Noszvaj)
Az Egerhez közeli Noszvajon álló De la Motte-kastély nem elsősorban a külseje, hanem a belső terekben látható csodás freskóiról híres.
De la Motte-kastély története
A kastély 25 hold kiterjedésű parkban fekszik, XVI. Lajos stílusában épült. 1774-1778 között, feltehetően Povolni János tervei szerint a Szepessy család építtette a kastélyt. 1782. október 16-án elkészült kastélyát Vécsey Annának, de la Motte Antalnénak eladta, a hozzá tartozó külső és belső tartozékaival, kocsmával, malommal, mészárszékkel, legelővel, szőlővel, szántófölddel, tehát az összes haszonbérlettel és épületeivel 11 ezer forintért. A kastély eladásának indoka Szepessy Sámuel édesapjának halála volt, ami miatt Noszvajról Sályra költözött, a nagy költséggel emelt épületek üresen pedig ne álljanak és tönkre ne menjenek.
Az épület végleges befejezése és díszítése már az új gazda idején történt, erre engednek következtetni a földszinti előtérben látható festett lugason átködlő versailles-i épületek is, amelyből tán a márki nosztalgiája és honvágya is tükröződik.
Az utcától kovácsoltvas kapu választja el, a kapu egyik oszlopán az Almásyak címerét tartó unikornis áll.
A földszinti előtérből nyílik a kápolna, amelyet 1802-ben alakítottak ki, illetve rendeztek be, eredetileg a család tagjai számára, de idejárt a falu kevés számú katolikusa is.
Az emeleti előtér mennyezetét freskó díszíti, amely Auróra diadalmenetét ábrázolja, Kracker János Lukács művész festette 1778-ban. Az oldalfalakat római istenségek szoborszerű karikatúrái, gúnyképei díszítik, Venus, Apolló, Diana, Mars, Euterpe, Merkur építészeti formákba kényszerített figurái láthatók.
Az előtérből a középső ajtón a díszterembe lépünk, amelynek mennyezetén a bor élvezetét mutató jelenetet látunk. A secco technikájú festmény Szikora György egri festő munkája. A falakon festett fülkében XVI. Lajos-stílusú díszvázák virágfüzérekkel, csokrokkal: Zach József munkái. A díszteremben lévő eredeti, copf stílusú cserépkályhát Magner Károly győri fazekasmester készítette. A díszteremből nyílik az északi sarokrizalit emeleti szobácskája, az ún. madaras szoba.
A parkban lévő építmények közül legnevezetesebb a déli sarokban lévő télikert 1810-ből és a hozzá tartozó francia őrség egykori épülete, ahol a pálmák, díszcserjék, virágok díszlettek egykor. A télikert mellett sziklába vájt kápolna volt.
A télikert tetején kialakított és gyönyörű kilátást nyújtó terasz díszes vas védőkorlátjában ott találjuk az A, J és H, C monogramokat, amelyek a márkit követő Almásy János és Haller Cecília neveit és birtokosságukat örökíti meg.
A kastély és birtok a márki halálával az elsőszülött Almásy János tulajdonába került. A kastély állandó lakhelyként szolgált a családnak és bizonyára társasági életet is teremtettek, amelyre mint művészetpártolók, meghívták az akkoriban Egerben vendégeskedő Dérynét is. Erről egy írás is tanúskodik és a tiszteletdíj kifizetését is rögzíti. Bizonyára nem Déryné volt az egyetlen művész, aki megfordult a kastélyban.
1869 őszén Steinhauser István 96 ezer forintért megvásárolta a kastélyt és az egész Almásy-birtokot, amelyet az 1878-ban házasságot kötött Berta nevű leányának adott hozományul. Így a kastély egy újabb birtokos, Steinhauser Berta és férje, Gallasy Gyula vezérhadbiztos tulajdonába került.
A kastély az 1900-as évekig a Gallasy család lakhelye volt, majd a századfordulón a Berta-major mellett újonnan emelt épület vette át ezt a szerepet.
Gallasy Gyula halálát követően az Almásy-féle kastély a kisebbik Gallasy fiú tulajdonába került, aki csak a nyári hónapokban tartózkodott itt. Végül 1930 körül eladta.
Az új tulajdonos a Balla és Benteley Drake házaspár lett, akik 1944-ig voltak birtokosai a kastélynak. Ezt követően 12 „háborús esztendő” következett a kastély történetében, míg végül 1956-1957-ben az elhanyagolt, megviselt épületet tatarozták és üdülő céljára rendezték be. Ekkor került sor először a közel kétszáz éves freskók restaurálására, amelyek az addig gyertyával, mécsessel történt világítás miatt erősen kormozottak voltak, de a beázás és az épület nem célszerű használata is nagy károkat okozott a freskókban, parkettában egyaránt.
1972-től Heves Megye Tanácsa átvette a kastélyt, helyreállította és a freskókat újból restauráltatta. Ma mint kastélymúzeum a látogatók rendelkezésére áll.
(Forrás: Noszvaj turizmus)
Látnivalók a környéken
- Erdőtelek, Buttler-kastély
- Tarnaméra, Almásy-kastély
- Tibolddaróc, Bottlik-kastély és mauzóleum
- Hatvan, Deutsch-kastély
- Tiszaroff, Borbély-kastély
Hol található?
Képek
