Széchenyi-kastély (Somogytarnóca)
| |

Széchenyi-kastély (Somogytarnóca)

A somogytarnócai Széchenyi-kastély valaha csodás és nagy birtok volt, ám mára sajnos ez is csatlakozott a lerobbant épületek közé.

Széchenyi-kastély története, leírása

A falu birtokát 1677-ben szerezte meg a Széchenyi család, Széchenyi György kalocsai érsek révén.

A romantikus stílusú, hellén-reneszánsz formakincseket magában foglaló kastélyt Wéber Antal tervezte a Széchényi család megrendelésére 1872 körül.

A kastély a Barcs-Szigetvár vasútvonaltól messzebb, de azért még belátható távolságra került. Az épületet hatalmas park vette körül. Az óriási rezidencia tömegének érdekessége, hogy a kocsiáthajtó az útra merőlegesen álló rövidebb homlokzathoz kapcsolódik.

Az egyemeletes épületet egyébként kisebb-nagyobb léptékű rizalitok „mozgatják” meg, és a szép sorba elhelyezett egyenes záródású ablakok teszik látványossá. Stílusának jellegzetes elemei a hatalmas falpillérek és az antikizáló részletformák. Ezeket a tervező elsősorban a német és az osztrák romantikus építészetből merítette. A legpompázatosabb rész a kerti homlokzat, ahol kétszintes árkádsor kötődik az épülethez. Ez a megoldás felfogásban teljesen különbözik Wéber korábbi kastélyaitól; érdekessége, hogy a tömege kevésbé mozgalmas, azonban az aszimmetrikus kialakítás új kompozíciós ötletként jelentkezik az építész œuvre-jében.

A kastély belsejéről egy korabeli leírás alapján alkothatunk fogalmat. Eszerint a berendezés nagyon értékes volt, sok régi festmény és bútor, remek bronzok, Alt-Wien, biscuit és meisseni porcelánok, számtalan régi angol metszet és egy gyönyörű angol óra, melyet gróf Széchenyi István ajándékozott gróf Széchényi Pálnénak.

Az 1900-as évek elején gróf Széchenyi Antal és Frigyes volt itt a legnagyobb birtokos, a kastély is az övék lett. A gróf Széchenyi uradalomnak mezőgazdasági szeszgyára és gőzmalma is volt.

A II. világháború után államosították a kastélyt, állaga azóta folyamatosan romlik. Ma már életveszélyes állapotban van, nem hallani semmit az esetleges hasznosításról.

(Forrás: múlt-kor)

Ilyen volt eredeti formájában
Ilyen volt eredeti formájában
A nagyszalon a 19. század végén
A nagyszalon a 19. század végén

(Képek forrása: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.11.047)

Látnivalók a környéken

Hol található?

Képek

A képekért köszönet Báté Attilának!

Ezek is érdekelhetnek