Széchenyi-kastély (Segesd)
| |

Széchenyi-kastély (Segesd)

A szociális intézményként működő segesdi Széchenyi-kastély személy szerint engem nagyon megfogott. A nagy kastélyparkkal rendelkező sárga színű épület jó állapotban maradt fent.

Bár szociális intézmény, azért megkérdeztem a portást, hogy bemehetek-e 5 percre fotózni. Nagyon készséges volt, innen is köszönöm neki a lehetőséget!

Széchenyi-kastély története

Az alsó- és felsősegesdi birtokot 1677-ben I. Lipót király adományozta Széchenyi György ka-locsai érseknek, melyből 1814-ben Széchenyi Fe-renc alapított hitbizományt. A térség földesura jó 270 évig a Széchenyi-család maradt.

Utolsóként a Magyar Nemzeti Múzeum alapjait lerakó Széchenyi Ferenc gróf ükunokája, Bertalan (1866-1943) volt a hitbizományi birtok ura, aki 1901-ben kastély építtetésébe fogott, állandó letelepedést fontolgatva.

Tervezőknek Fellner Sándort és Duschek Aurélt kérte fel, előbbi nevéhez fűződik többek között az egykori budavári Pénzügyminisztérium épülete. Az építkezés 1901 és 1912 között folyt, 1908-1909 között a közeli Marcali településről származó építész, Csomós Gergely volt a művezető. A kastély elkészültét a falon feltüntetett évszám is jelzi.

Széchenyi Bertalan 1943-ban meghalt. A háború alatt a család és a személyzet egy része is elhagyta a kastélyt.

A kastélyt ezt követően kaszárnyaként, konzervgyárként és termény-raktárként is használták. 1953-tól szociális intézményként üzemel a kastély.

Az épület 1979 óta műemléki védettséget élvez, a park pedig rendeletileg kijelölt arborétum. 1983-ban az épületet az otthon igényeinek megfelelően bővítették, a homlokzat felújítására 1991-ben került sor.

Széchenyi-kastély leírása

Az épület pontos leírását Sisa Józsefnél olvashatjuk:

„A hosszan elnyúló épületet mozgalmas tömegkialakítás és változatos sziluetthatás jellemzi, azt az érzetet keltve, mintha több szakaszban épült volna. Kiemelkedő középső szakaszának haránt irányú, oromzatok közé fogott, meredek szögű nyeregtető ad hangsúlyt.

A kastély két végén egy-egy kétemeletes tömb nyúlik a magasba, illetve ugrik előre; a főbejáratot magába foglaló jobb oldali tömb kisebb, a bal oldali nagyobb és tetőzetét hegyes tetejű középtorony egészíti ki. Az egyes tömegeket a főpárkány fölé ugró kis oromzatok élénkítik. Változatos formájú és nagyságú ablakai fokozzák az épület esetlegességet, kötetlenséget sugalló jellegét, sima homlokzatainak redukált architektúrája – a hatalmas, téglalap alakú, kőosztósudaras ablakok, a kosáríves és keresztvirágos záródású nyílások – francia gótikus reminiszcenciákat hordoznak.

A főbejáratot kocsialáhajtó védi, melynek egyszakaszos, oromzatos építménye tömzsi, nö-vényfejezetes oszlopokon nyugszik. A főbejárat faburkolatos, fagerendás, alacsony előtérbe vezet. Kiszámított tervezés eredménye, hogy utána meglepésként hat a kétszintes, fénnyel teli nagyterem, mely az épület teljes szélességét kitölti.

Alsó szintjén az egyik oldalon bordás boltozatú árkádsor vonul végig, mely fölött az emeleten folyosóként funkcionáló karzat húzódik. Az emeletre kétkarú, nyitott lépcső vezet. A lépcső hullámos, áttört korlátja ugyancsak a Pénzügyminisztériuméhoz hasonlatos, csak éppen fából készült, akárcsak a karzat halhólyag-motívumos mellvédje. Fa a terem embermagasságú burkolatának, a lépcsőfeljáró oldalfalainak és megtört síkú mennyezetének az anyaga is.

A nagyterem lépcsője egyébként főként a reprezentáció szolgálatában állhatott, hiszen tőszomszédságában, az előtérből szabályos lépcsőház vezetett az emeletre. A nagyteremből faburkolatos folyosó vezet végig az épület földszintjén. Jobbra az első terem valószínűleg ebédlő volt. A folyosó végén még egy lépcsőház található.”

Kastélypark

Az épületet körülölelő 29 hektáros, fenyőfák-kal, fűzfákkal és más lombhullatókkal tarkított parkot illetve azt a külvilágtól elzáró téglakerítést a német Hein János kertész tervezte, akit az ipar-szerű kertépítés megteremtőjének tartanak. Hein nevéhez több nagyváros (Szombathely, Nyíregy-háza, Marosvásárhely) központi parkja, díszkert-je fűződik. A segesdi kastélyparkban halastavat is létesítettek, melyen az alakjára utaló Lánchíd nevet viselő építmény ívelt át.

(Forrás: Viktória Pomázi-Horváth)

Látnivalók a közelben

Hol található?

Képek

Ezek is érdekelhetnek