Széchenyi-kastély (Marcali)
| |

Széchenyi-kastély (Marcali)

Marcali belvárosában, egy parkban áll a kórházként működő, nagyon szép Széchenyi-kastély.

Széchenyi-kastély története

Marcaliban a 18. század végén állt már a Széchényi család 14 szobás, L alakú „úri laka” – a mai kastély területén – ahol gróf Széchényi Ferenc (1754-1820) évente rendszeresen megszállt. Így például 1798-ban, Somogy megyei főispáni beiktatásakor. A napóleoni háború miatt 1800-ban, időlegesen a családja is ide költözött, ahogyan 1809-ben is, amikor a franciák Nagycenket is elfoglalták.

Fia, Széchényi Pál (1789-1871) örökölte tőle Marcalit, majd annak fiára, Széchényi Gyulára szállt a birtok (1829-1921), aki 1863-ban új épületet rendelt meg Ybl Miklós (1814-1891) építésztől. A kivitelezést id. Sztelek Ferenc (1828-1911) kőművesmester végezte el, akinek a hagyatékában a kastély bejárati oszlopokon nyugvó bejárati előtetőjének tervrajza is fennmaradt.
Az 1863-ban elkészült, földszintes L alakú, 30 szobás épületben már rendszeresen, de még nem véglegesen lakott a gróf, akitől fia Széchényi Andor Pál (1864-1943) örökölte. Ő már a családjával állandó lakhelyének választotta Marcalit, gyermekei is itt születtek.

A dualizmus kori gazdasági konjunktúra, az országos kastélyépítési divat hatását lehet feltételezni amögött, hogy 1912-ben új kastély építésébe fogott a család. Viktor Sidek (1856-1937) építész tervei alapján indult meg az új, 85 szobás kastély felépítése. A hírneves bécsi építész hosszú munkássága (1884-1931) alatt Ausztriában, Németországban és Magyarországon tervezett kastélyokat, gyárakat és főleg Bécsben bérházakat. Magyarországi munkái közé tartozik a pázmándi Lyka- (1895), a nagymágocsi Károlyi- (1896), a pósteleki Wenckheim-kastély (1906-09). A marcali kastély kivitelezését ifj. Sztelek Ferenc (1856-1924) és Csomós Gergely (1883-1969) építőmesterek közös cége végezte el. Ennek az 1911 és 1918 között működő vállalkozásnak a legjelentősebb környékbeli munkái ebben az időben: Kopári Jenő üzletházának és Korona szállójának átalakítása, bővítése (1912); a marcali községháza épülete (1913); és a sáripusztai Hunyady-kastély bővítése (1913-20) voltak. Az új neobarokk stílusú Széchényi-kastély reprezentatív méretével, kialakításával, villanyvilágításával és az 1911-ben elkészült víztornyával igazán modernnek számított. A homlokzatán a Széchényi és a Csekonics család címere látható ma is. (A régi udvarházat 1917-ben bontották el.)

A kastély 1910-ben (A Marcali Múzeum gyűjteményéből. A fotót retusálta. Ilácsa József)

Széchényi Andor Pál felesége Csekonics Andrea (1870-1913) korai halála miatt már nem költözhetett be az új kastélyba, 1925-től második feleségével, Szegedy-Ensch Máriával (1897-1962) élt itt. A magas téglakerítéssel elválasztott kastély és parkja a marcaliak számára egy zárt világot jelentett, ritkán láthatták a grófot.

Az 1943-ban bekövetkező halálát követően, a fia Széchényi Endre (1902-1984), Somogy megye főispánja költözött be a családjával. 1944 őszén a közeledő front miatt költöztek Ormándpusztára, majd tovább utaztak Ausztriába.

A kastélyépületet a német és magyar hadsereg kórházként hasznosította, amely funkciója megmaradt 1945 után is.

(Forrás: Marcali honlapja)

A Széchenyi család hazánk történelmében fontos szerepet játszott. Ismerd meg a család történetét és az általuk épített, használt kastélyokat!

Látnivalók a környéken

Hol található?

Képek

Ezek is érdekelhetnek