Regéci vár
A Zemplén „közepén”, Regéc és Mogyoróska között emelkedik a felújított, csodás kilátással bíró Regéci vár.
Regéci vár története
Az első biztos adat a vár létére 1307-ből származik, ekkor Aba nembéli Amádé nádor Regécen állított ki egy oklevelet. A várat alighanem az Aba nemzetség tagjai emelték a 13–14. század fordulója körül.
A rozgonyi csata (1312) után a vár rövid ideig Petenye fia Péter birtokába kerül, akitől ostrommal kellett a királynak elfoglalnia 1316-ban. Ettől kezdve hosszú ideig királyi tulajdonban volt. Az 1420-as évek végén Zsigmond király Regécet a török elöl Magyarországra menekült szerb fejedelemnek, Lazarevics Istvánnak, majd Brankovics Györgynek adta. 1459-ben már ismét királyi vár volt, de Mátyás már 1464 előtt a Szapolyai-családnak adományozta. Szapolyai János halála után, 1541-ben a Serédyek, 1558-ban Alaghy János és az Alaghy család lett Regéc birtokosa.
1635-ben Eszterházy Miklós, a későbbi nádor szerezte meg, akitől 1644-ben I. Rákóczi György erdélyi fejedelem ostrommal vette el. Ő 1648 őszén hirtelen meghalt, így a regéci vár erődítését és az uradalmi gazdálkodás fejlesztését már nem valósíthatta meg.
Zrínyi Ilona 1677-ben érkezett gyermekeivel Regécre, ahol II. Rákóczi Ferenc gyermekkorának első éveit élte. Itt szerezte meg latin tudásának alapjait, itt ismerkedett hazája történelmével.
1683 májusában Regécen szervezték a felső-magyarországi hadellátó központot, Szirmay Miklós várkapitány gondoskodott róla, hogy Regéc várának pincéi tele legyenek. Zrínyi Ilona ebben az időben itt élt, irányította a vásárlásokat, a várbéli munkát, készítette a zászlókat a nyári nagy hadjáratra. 1685-ben döntő támadásra készültek a császáriak a kuruc seregek ellen, ezért Thököly élelemmel és hadi néppel szerelte fel Regécet. Nem sokkal ezt követően Thökölyt a váradi pasa elfogatta, a kurucok a török ellen küzdő csapatok soraiba álltak, így 1685. november 5-én Regéc kuruc őrsége is kaput nyitott, azzal a feltétellel, hogy a császáriak oda nem vonulnak be. Nem így történt, Caprara generális a császári rendelet értelmében a várat 1686-ban leromboltatta.
A Rákóczi-szabadságharc után, 150 000 forint kegyadomány fejében 1720-ban Trautsohn Donát Lipót osztrák herceg tulajdonába kerül a regéci uradalom, aki a birtokkal nem sokat törődött. Az egykor oly dicső vár elpusztított falaiból származó kövek jelentős részét a környékbeli lakosok – rengeteg más várrom építőanyagához hasonlóan – széthordták saját házaik építéséhez.
1806-ban részben csere, részben királyi adomány címén Bretzenheim Ágost Károly osztrák birodalmi herceg lett az új tulajdonos. A herceg haláláig bérlők gazdálkodtak az uradalmon, a vár gazzal benőtt romjait már csak kirándulók látogatták. 1823-ban az ifjabb Bretzenheim saját kézbe vette az uradalom gazdálkodásának irányítását. A regéci előnevet kapott Bretzenheim Ferdinánd 1855-ben meghalt, az uradalmat felesége – Schwarzenberg Karolina – és annak leánytestvérei örökölték. Ismételt öröklések és eladások következtében az uradalom fokozatosan elaprózódott, széthullott. Az egykori uradalmi központ, a regéci vár a Károlyi család tulajdonába került, a gróf utasítására helyeztek el 1936-ban először emléktáblát az északi torony falán. Emléktáblát azóta többször is elhelyeztek a várban, de mára egy sem maradt meg ezekből, köszönhetően a vandáloknak.
1949-ben a várat államosították, ám az osztrák főurakhoz hasonlóan a Magyar Állam sem bizonyult gondos gazdának, hiszen az ezt követő ötven év alatt semmit nem tett a magyar történelem e jelentős műemlékének érdekében. A 20. század második felében leginkább csak bozótirtás folyt a vár területén, legutóbb a 80-as évek második felében, ekkor a Bükki Nemzeti Park és az Északerdő Rt. szervezésében. Az első, részben civil szervezésű, amatőr régésztáborok is ez utóbbi időszakban jelentek meg a vár körül.
1990-től Regéc Község Önkormányzata kezdi gondjaiba venni a település számára fontos, egyfajta kulturális és történelmi örökségnek is tekinthető műemléket. Az első években a gondoskodás kimerült a szemét eltakarításában, bozótirtásban, a látogatók által használt utak javítgatásában. 1998-ban elhatározás született, hogy a mindössze 120 lelkes kis község kezdeményezi a nagy kiterjedésű vár régészeti feltárását és állagmegóvását. Egy év előkészítés után, 1999. július 5-én megkezdődött az első régészeti feltárás Regéc várában, ezzel párhuzamosan kiépült a várat ellátó elektromos hálózat. Még ebben az évben kezdetét vette az úgynevezett várút kiszélesítése, hogy a munkálatokban részt vevő személyek, és a helyreállításhoz szükséges építőanyag szállítása biztosítható legyen, 2000-ben befejeződött az út kiszélesítése, folytatódott a régészeti feltárás, megkezdődött az állagmegóvás a már feltárt területeken (északi bástya, északi torony környezete). Sajnos minden igyekezet ellenére sem sikerült kellő támogatásokat szerezni 2001-ben és 2002-ben, ezért az állagmegóvás, helyreállítás megtorpant, viszont a vár feltárása folyamatosan haladt. 2003 tavaszán mérföldkőnek is tekinthető helyreállítás vette kezdetét, ami az északi bástya visszaépítését jelenti. A 2010-es évek elejére így már egy rendezett várrom állt a hegytetőn.
Az európai uniós pályázatok megnyílásra újabb lehetőséget adott a helyreállításra. Ennek keretében felújították és kiszélesítették a várhoz vezető utat, valamint újjáépült az öregtorony, melyben négy szinten kiállítóteret alakítottak ki. Részben visszaépítették a palotaszárny falait is, az elöregedett falépcsőket és feljárókat kicserélték.
Regéci vár leírása
A vár eredetileg a mainál jóval kisebb alapterületű volt: csupán az északi sziklatömböt foglalta el egy torony és a tőle délre eső, íves fallal körülvett udvar, melyen alighanem faépületek álltak. Ezt a kis várat a 15. század végén gyökeresen átalakították, majd a 16. század közepétől jelentős mértékben kibővítették dél felé.
Teljes kiépülése csak a 17. században következett be, akkor, amikor birtokosai (Serédyek, Alaghyak, Rákócziak) rezidenciájaként is szolgált. A várban különböző palotaépületek, kápolna, gazdasági építmények és hadászati létesítmények (bástyák) mellett helyet kapott egy különleges, török falcsempékkel (bokályokkal) burkolt fejedelmi fogadószoba is, melynek helyreállított mását Sárospatakon csodálhatjuk meg.
(Forrás: Wikipédia)
Látnivalók a környéken
- Boldogkő vára
- Füzér vára
- Abaújszántó, Patay-kastély
- Bodrogolaszi, Lónyay-kastély
- Golop, Vay-kastélyok
- Monoki várkastély
- Abaújkér, Halmos-kastély
- Szerencs, Rákóczi-vár
Hol található?
Képek
