Nádasdy-vár (Sárvár)
| |

Nádasdy-vár (Sárvár)

Sárvár leghíresebb épülete a központban álló Nádasdy-vár. A nagy parkkal együtt csodás látnivalója a városnak.

Nádasdy-vár története

A vár első írásos említése 1327-ből maradt fenn, amikor is Károly Róbert királyi birtoka volt. Nádasdy Tamás a 15. század végére zárt udvarú, palotaszárnyakkal bővített és védművekkel erődített várrá építették ki. A következő évtizedekben Sárvár lett a központja a szépen gyarapodó Nádasdy család uradalmainak.

A 17. században Sárvár uradalmi központjában hatalmas vagyon halmozódott fel, melynek birtokosa III. Nádasdy Ferenc volt, aki az országbírói hivatalt viselte. Ő építtette a kastély fő látványosságának számító dísztermet, melynek mennyezeti freskói 1653-ra készültek el.

A Rákóczi-szabadságharcban rövid ideig a felkelők kezén volt a vár, majd a 18. század második felében Szily Ádámé; ő festtette a díszterem falainak képeit. Ezután az Esterházy főnemesi família szerezte meg.

A katonai fontosságát elvesztő középkori várat későbbi urai jelentős mértékben átalakították, főleg 1803 után, amikor Habsburg–Lotaringiai Ferdinánd Károly Antal főherceg tulajdonába került. Feltöltötték a külső vizesárkokat és klasszicista stílusban felújították az épületeket. Utolsó birtokosai a bajor Wittelsbach-ház királyi hercegei voltak, akik 1945-ig többször időztek itt.

Hazai erődítményeink közül a sárvári Nádasdy-vár szerencsés kivételként teljes épségben fennmarad, köszönhetően annak, hogy fennállása során folyamatosan lakták, és karbantartották.

Díszterem

A barokk stílusú dísztermet Nádasdy III. Ferenc építtette 1649-53 között. A mennyezetképeket, melyek közt freskók és seccók egyaránt vannak, Hans Rudolf Miller festette 1653-ban. A monumentális csataképsorozat a hazai barokk művészet legnagyobb szabású történeti falképsorozata; többségük Nádasdy II. Ferenc, a „fekete bég” a törökkel vívott csatáit ábrázolja.

A díszterem oldalfalain id. Dorfmeister István 1769-ben, vegyes technikával (olaj és al fresco–secco) festett ótestamentumi jelenetei láthatók, többek között: Dávid és Góliát, Sámson és Delila, Judit és Holofernész.

A teremben álló két, márványberakásokkal és aranyozással díszített, kétszárnyú kabinetszekrényt a múzeum az Ocskay családtól vásárolta.

(Forrás: Wikipédia)

Látnivalók a környéken

Hol található?

Képek

Ezek is érdekelhetnek