Melczer-kastély (Kéked)
A Zemplén északi részén, egy kisfaluban áll az üresen álló, de kívülrő jó állapotúnak tűnő Melczer-kastély.
2022 nyarán jártam ott, a kapu zárva volt, a biztonsági őrrel beszéltem. Sajnos nem lehet bemenni a parkrészre sem, így csak oldalról tudtam egy képet készíteni.
Melczer-kastély története
A kora középkori idők óta, az írásos forrásokban említett jobbágyfalu területén már állhatott földesúri udvarház, de a jelenlegi épületet csak a XVII. század első évtizedében alapozta meg a Kékedi nemesi család. A jelentős birtokkal rendelkező Kékedi középnemesi família akkoriban divatosnak számító reneszánsz várkastélyt emeltetett, vagyis elsősorban már a kényelmi szempontokat helyezte előtérbe. Erre a nagyméretű, de cserépkályhákkal jól befűthető és nagyobb ablakokkal világossá varázsolt lakószobák szolgáltak, míg a földesúr gazdagságát a külső homlokzatok sgraffitós vakolatdíszei és a felső fecskefarkas pártázat motívumai hirdették.
Természetesen a korszak rossz közbiztonsága megkövetelte a külső védőművek kialakítását is. Az épület sarkait kerek tornyok tagolták, valamint a várkastély udvarát magas lőréses kőfal védelmezte. A legkülső védelmi övezetet egy mély vizesárok jelentette, melyen felvonóhíd ívelt át. Az először felhúzott északi épületszárnyat a későbbi évtizedekben, déli irányban kibővítették egy nagyobb méretű lakótömbbel, amit szögletes olaszbástyákkal oltalmaztak. Ennek ellenére sem számított a jelentősebb ellenálló erejű helyek közé. 1658-ban elhunyt Kékedi Balázs, akinek egyetlen leánya Katalin, az elmagyarosodott eperjesi szász kereskedő család, a Melczerek egyik férfi tagjához ment nőül.
A Thököly-féle háború során a kurucok kifosztották a várkastély termeit. A fékezhetetlen harcosok mindent elvittek, ami mozdítható volt, a pincében megitták a bort, majd elhajtották a falubeli lakosság jószágállományát is. A háborús pusztításokat sokáig nem tudták helyreállítani, még egy 1708-as feljegyzés szerint is az egykor szebb napokat látott épület „puszta és rongyos”.
1772-ben Melczer Pál elzálogosította tulajdonrészét Ferenc nevű unokaöccse özvegyének. Miután sikerült elegendő pénzt összegyűjtenie földesurának, megkezdődtek az omladozó épületszárnyak helyreállítási munkálatai. Homlokzatát 1863-ban a romantika stílusjegyei szerint átalakították, de alapfalaiban megőrizte az eredeti várkastély elrendezését.
A II. világháború után a Melczer-kastélyt is államosították. Ez volt a veszte, mert ezután minden értékeset és mozdíthatót elhordtak belőle. A bejárat előtt álló márványoroszlánokat valamelyik ház alapjába építették be. Katonák is állomásoztak egy ideig az épületben, szintén hatalmas károkat okozva. Az államosítás után 4 települési tanács tulajdonába került a kastély, ami akkor szinte romokban hevert.
A ’80-as évek elején került az épület a megyei tanácshoz, ekkor kezdődött meg műemléki helyreállítása. Kastélyszálló működött benne egészen 2012-ig. Ez azonban nem volt nyereséges, így az akkori fenntartó megyei önkormányzat átadta az épületet az államnak. Azóta a gyönyörű Melczer-kastély üresen áll, látogatni sem lehet, méretes fekete vaskapu állja a turisták útját. A leszármazottak szerették volna a rendszerváltozás után valahogyan visszaszerezni a család egykori tulajdonát, de mindig az volt a válasz, hogy erre a privatizációs törvény nem ad lehetőséget, csak kárpótlási jegy jár érte.
(Forrás: Wikipédia, Borsod Online)
