Kinizsi-vár (Nagyvázsony)

A Nagyvázsony belterületén álló Kinizsi-vár fontos szerepet töltött be a középkori végvárrendszerben. A nemrég felújított várban mi is átélhetjük Kinizsi Pál hőstetteinek történetét.

Kinizsi-vár története

A Balaton-felvidék kisebb-nagyobb lankái között található Nagyvázsony községe, melynek egyik domboldalában tör az égbolt felé a középkori vár lakótornya. Építtetője a környéket uraló Vezsenyi nemesi família, azon belül is Vezsenyi László volt, aki a Zádor-vár perben való elvesztése után, a 15. század első felében emeltette a várat. Bár már 1384-ben megkapta a várépítési engedélyt Mária királynétól, amelyet két évvel később már oklevelek is említenek. Ekkor készülhetett el a 25 m magas lakótorony a hozzátartozó kisebb épületekkel és az udvart körülvevő fallal.

Miután 1472-ben férfiágon kihalt a család, Hunyadi Mátyás király a hadjárataiban tanúsított vitézségéért Kinizsinek adományozta. Ekkoriban alakították ki a négy kisebb toronnyal a külső négyszögletes falat, amelynek belső udvarát emeletes palotaszárnnyal bővítették, sarkában várkápolnával, míg a bejárata (kaputorony) elé az ágyúk elhelyezésére alkalmas kapuvédőművet (barbakánt) emeltek, majd még mély sáncárokkal vették körül a védelem erősítése érdekében.

1490-ben Habsburg Miksa trónkövetelő zsoldosserege megszállta a várat, és csak a következő esztendőben, ellenük hadjáratot vezető Kinizsi tudta fegyvereseivel visszafoglalni. Mivel Kinizsi Pál főnemes általában az ország veszélyeztetett vidékeit védelmezte seregével, vázsonyi rezidenciáját a felesége, Magyar Benigna úrnő lakta, Kinizsi halála után (1494) rövidesen újra férjhez ment. Mivel második ura, Horváth Márk a lóról leesve a nyakát törte, harmadszor is igent mondott. Férje, Kereky Gergely azonban erőszakos, durva ember hírében állott, így Benigna úrnő sokat szenvedett tőle, végül 1519-ben megelégelte férje viselkedését és bizalmas híveivel megölette, majd holttestét a vázsonyi várárokba dobatta. A gyilkosság azonban kiderült és a királyi bíróság csak Kinizsi érdemeire való tekintettel nem ítélte el, végül örökös száműzetéssel büntették, amit a távoli felvidéki Zsolnalitva várában kellett eltöltenie.

1526-ban János király Bodó Ferencnek adományozta, majd a 16. század második harmadától a már elhunyt Magyar Benigna második férjének rokonsága, a Horváth nemesi família szerezte meg a várat, akik megvastagíttatták falait, ennek érdekében felrobbantva a közeli pálos kolostort, hogy onnan nyerjenek építőkövet és hogy a törökök nehogy megszerezzék és erődítménnyé alakíthassák azt.

A 16. század közepétől a magyar végvárrendszer része, bár katonai szempontból nem tartozott a jelentősebb erősségek közé, inkább csak megfigyelő szolgálatra használták, a közelében elhelyezkedő város rendszeres adót fizetett a törököknek. 1594-ben őrsége elhagyta Veszprém elfoglalását követően, majd a törökök el is foglalták, ám nem sokáig, a magyarok hamarosan vissza is foglalták

A zicsi és ekkortól vázsonykői Zichy főnemesi család 1649-ben szerezte meg a váruradalmat, és hajdúkat telepített ide. Az utolsó katonai jellegű összecsapást a Rákóczi-szabadságharc idején vívták falai előtt, hol a kurucok, hol a labancok kezén volt, ám csak másodlagos szereppel. Egy ideig Esterházy Antal főgenerális főhadiszállása is volt.

Végül 1709-ben végleg a labancok birtokába kerül, katonai jelentősége ezután már fokozatosan csökkent; az uradalom börtönéül használták lassan pusztuló épületeit, 1848-ig. 1756-ban uradalmi pálinkaégetőt alakítanak ki itt. 1727-ben Zichy Imre újraszenteli várkápolnáját, mely az egyetlen katolikus templom volt a községben ez idő tájt.

1762-ben a Zichyek felépíttették a patak túl partján új kastélyukat, így teljesen elvesztette jelentőségét. Egyedül a lakótoronyban laktak még kiöregedett cselédek. A 18. század végére már csak lakótornyát találták jó állapotban, amelyet a Zichy család 1776-os összeírásából tudunk, ám nem sokkal ezután földrengés, majd 1857-ben tűzvész tett kárt a toronyban. Keleti homlokzata teljes hosszában megrepedt, ráadásul a tűzvészben tetőzete is odaveszett, amelyet később pótoltak Rómer Flóris szorgalmazására.

A századfordulón palotájának emeleti magas falcsonkja is ledőlt. Ilyen állapotban kezdődött meg 1954 és 1960 között történt meg a régészeti feltárása és megóvása. A Veszprém Megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatala szervezésében, annak vezetője, Zákonyi Ferenc, valamint Vajkai Aurél muzeológus irányításával kezdődtek meg a várban a munkák.

2005-ben újabb feltárásokat végeztek. 2013-ban a lakótorony veszélyes állapotára tekintettel az MNV és a KÖH engedélyt adott annak helyreállítására, ami meg is történt.

(Forrás: Wikipédia)

Látnivalók a környéken

• Nagyvázsony, Zichy-kastély
• Nagyvázsony, Pálos-kolostor
• Taliándörögd, Szent András templomrom
• Sümeg-Nyírlakpuszta, Tarányi-kápolna
• Ódörögd, Bogyay-Hedry kúria
• Csabrendek, Fekete-kastély
• Tátika vára
• Rezi-vár

Hol található?

Képek