Zichy-kastély (Várpalota)
| |

Zichy-kastély (Várpalota)

Várpalota belvárosában, egy dombon áll a szépen felújított Zichy-kastély, amelyben hazánkban az egyedülálló Trianon Múzeum működik.

Zichy-kastély története

A 18. század elején Palota és környéke Zichy birtok volt. Egy viszály következtében azonban a család kettészakadt. Az egyik ág, az „alsó uraság” megtartotta a főtéren álló kéttornyú várkastélyt (Thury-vár), a másik ág, a „felső uraság” új kastélyt épített magának a vár nyugati oldalán emelkedő dombon (Kastélydomb).

A barokk stílusú felsőuradalmi kastély építése gróf Zichy II. Imre felesége, Erdődy Terézia nevéhez fűződik. Az épület pincéjében megtalált alapkő felirata tudatja, hogy az építkezés 1721-ben kezdődött, s a kastélyban található emléktábla szerint 1725-ben készült el. A kastély Gábor arkangyal tiszteletére emelt földszinti kápolnáját Acsády Ádám veszprémi püspök 1727. május elsején szentelte fel. Ebből a barokk kastélyból mára nem sok emlék maradt, kivéve az egykori kápolnát: ez ma az épület aulája.

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc leverését követően több elfogott magyar társával együtt Palotán keresztül szállítják a laibachi börtönbe az első magyar miniszterelnököt, Batthyány Lajos grófot. A foglyok az 1849. április 25-i éjszakát a várpalotai Zichy-kastélyban töltik.

A barokk kastély 1860-ban leégett. A tűz a szomszédos római katolikus templom javításakor keletkezett, amikor annak fazsindellyel fedett teteje kigyulladt, és a szél a lángokat továbbvitte a dombon álló kastélyra.

Az újjáépítést az akkori tulajdonos, gróf Waldstein János végeztette, aki felesége, gróf Zichy Terézia révén jutott a kastélyhoz. A munkálatokat – melyek során jelentős mértékben modernizálták is az épületet – Ybl Miklós vezette. A kastély mai formájában lényegében Ybl műve, a romantika korának legbecsesebb várpalotai műemléke.

A bejárat feletti attikát középen az egyesített Waldstein-Zichy címer díszíti. Felirata szerint 1863-ban készült.

A főépülethez összekötő szárny és egy gazdasági épület csatlakozik. Az egyemeletes kastély jellegzetessége a tetején kiemelkedő, ovális csonkatorony, melynek semmiféle funkciója nincs, csak díszítményül szolgál. Alatta, az emeleti részben található a könyvtár, melynek kupolája ovális alakú, és a tetőn bádogból kialakított díszt követi.

A főbejáraton belépve az előcsarnokba érkezünk. Valamikor ez volt az említett kápolna. A helyén Ybl – megtartva az eredeti barokk belső teret – reprezentatív szalont rendezett be. Ma ez a kastély impozáns előcsarnoka, ahonnan a kiállítóterek és a főlépcsőház nyílik.

A kastély legszebb helyisége az ovális alaprajzú, faburkolatos könyvtár, amelynek könyvállományát 1913-ban, amikor a kastély kincstári tulajdonba került, elszállították. A könyvtárterem mennyezetén Guido Reni olasz mester freskójának másolata látható, Apollót, Aurórát és a Hórákat ábrázolja. Eredetije a római Palazzo Rospigliosi kaszinót ékesíti. A másolatot Waldstein János pártfogoltja, Pállik Béla festőművész készítette, aki az 1860-as években állandó nyári vendége volt a kastélynak. A realista és akadémista stílusban alkotó művész a 19. század második felének, határainkon túl is elismert festője volt.

A helyiséget és a lépcsőházat eredetileg több Pállik Béla kép – így a Zichy és Waldstein házaspárok életnagyságú portréi és vadászati témájú festmények – díszítették. Sajnos a képek hollétéről nem tudunk.

Waldsteinnek és feleségének jó érzéke volt a műkincsek iránt. A 19. század közepén a gróf természetrajzi, érem- és régiséggyűjteménye, illetve képtára is gazdag volt, bár igazán jelentős műalkotásokkal nem rendelkezett.

Waldstein 1876-ban elhunyt. A kastélyt és a felsőurasági birtokot unokaöccse, gróf Sztáray Antal örökölte, azzal a feltétellel, hogy ha ő is örökös nélkül halna meg, akkor az visszaszáll a Zichy-családra. Sztáray nevéhez fűződik a bányászat megindítása Várpalotán. 1893-ban bekövetkezett halála után a birtok Waldstein végrendeletének megfelelően visszaszállt volna a Zichykre,ám a végrendeletet gróf Apponyi Gyuláné (született Sztáray Zsófia) megtámadta, így évekig tartó – és országos figyelmet keltő – bonyolult örökösödési per bontakozott ki három nagy múltú magyar arisztokrata família, a Sztárayak, az Apponyiak és a Zichyek között.

A per befejezését követően, 1899-ben Zichy Vladimír és Miklós örökli a kastélyt és a birtokot, majd alig két esztendő múlva eladják Witzleben-Altdöbern porosz grófnak, aki komoly iparfejlesztésbe kezd a településen. A gróf 1911-ben a felsőurasági birtokot egy román testvérpárnak adta el, akik 1913-ban továbbadták a Magyar Királyi Honvéd Kincstárnak. Ugyanebben az évben alakul meg a Magyar Királyi Honvéd Csapat Gyakorlótér Parancsnokság, amelynek főhadiszállását itt, a Zichy-kastélyban rendezik be. Mivel az ingatlan ötször akkora áron került az államhoz, mint amennyiért Zichy Vladimír kínálta még 1900-ban, az adásvételből országos botrány, jelentős országgyűlési ügy kerekedett.
Az épület a két világháború között tiszti kaszinóként, parancsnoki épületként működött, majd 1942-ben szecessziós stílusú, önálló Tiszti Kaszinó épült a Zichy-kastély mellett. (Ez ma a Várpalotai Helyőrségi Klub.)

1945-ben a kastély az angolszász bombázások és a településen zajló utcai harcok következtében jelentősen megsérült, majd a II. világháború után rövid ideig a kommunista párt székháza volt. Az erősen leromlott állagú épületet a Honvédelmi Minisztérium 1954-ben Ybl Miklós eredeti tervei szerint, szakszerűen helyreállíttatta.

Szomorú epizód a kastély történetében, hogy 1956-tól a karhatalmisták rendezkedtek be itt. 1957 márciusában tömegesen hurcoltak ide és vertek össze embereket, félve a MUK-tól („Márciusban Újra Kezdjük”).

Hosszabb szünet után, csak az 1970-es évek közepétől vetődött fel az épület hasznosítása. 1977-ben az Európában is egyedülálló Tüzérségi Fegyvernemi Múzeum nyílt meg a falai között. Az intézmény 1984-ben a székely ágyúöntő mester tiszteletére felvette a Gábor Áron Tüzér Múzeum nevet. A rendszerváltás után a Tüzér Kiképző Központot felszámolták, a múzeumot megszüntették és az épületet kiürítették. Ezek után a kastély ismét évekig üresen állt.

1993-94-ben az Országos Műemlék Felügyelőség a kastélyt részlegesen restaurálta, majd ezt követően 2014-ben az Örökségvédelmi Hivatal felügyeletével és közreműködésével a Trianon Múzeum Alapítvány a kastély épület teljes tetőtéri és külső homlokzati felújítását hajtotta végre. 2001-ben a Honvédelmi Minisztérium visszaadta az épület kezelői jogát a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak, majd 2012-től a Zichy kastély vagyonkezelője – többek között erre a kiemelt feladatra létrehozott új nemzetpolitikai intézmény – a Délvidék Ház.

A történelmi falak között 2001-ben jött létre a Trianon Múzeum Alapítvány, majd 2004-ben hivatalosan is megnyitotta kapuit a Trianon Múzeum, amely páratlan gyűjteményével és a magyar nemzet számára sorsdöntő éveket bemutató kiállításaival egyedülálló a világon.

(Forrás: Trianon Múzeum)

Látnivalók a környéken

Hol található?

Képek

A légifotós képért köszönet: Civertan légifotó

Ezek is érdekelhetnek