Festetics-kastély (Keszthely)
Keszthely nemcsak a Balaton miatt érdekes város, hanem a központban található csodás Festetics-kastély miatt is.
A kastély előtti parkból remek kilátás nyílik a városra és a Balatonra, már csak ezért is érdemes meglátogatni a helyet.
Festetics-kastély története
A horvátországi származású Festetics család keszthelyi ágának alapítója Festetics Kristóf (1696–1768) volt. 1739-ben szerezte meg a Pethő család keszthelyi javait. Birtokaiból két hitbizományt hozott létre, a dégit és a keszthelyit. Kristóf 1745-ben kezdte el a család kastélyának az építését. Keszthely fejlődése érdekében kórházat alapított és mesterembereket telepített le a városba.
Ebből az építési periódusból (1745-1750) származik a jelenlegi épület középső, keleti szárnya. A barokk stílusú, egyemeletes, U alakú kastélynak nagyon kismértékben kiugró oldalszárnyai voltak, és a korabeli leltár szerint 34 helyiséggel rendelkezett. Az épület középtengelyében, a földszinten volt a kocsiáthajtó, felette pedig a nagyebédlő.
Már Kristóf idején, majd pedig fia, Festetics (III.) Pál alatt több bővítési terv készült, ám ezek nem valósultak meg. A tervek az U szárnyainak meghosszabbítását célozták, illetve ezek végéhez L alakban csatlakozó szárnyrészeket mutattak.
A kastély átalakítását végül Pál fia, Festetics (I.) György kezdte meg 1792-ben. A tervezett U alak két hátranyúló szárnyából csak a déli, könyvtári szárny épült fel klasszicizáló késő barokk (copf) stílusban. A belső munkálatok 1804-ig tartottak. Ma a nagykönyvtár, az alatta lévő egykori levéltár (márványterem) és a kápolna őrzi leginkább a György-kori bővítést.
A következő jelentős átépítést és bővítést 1883-1887 között Festetics (II.) Tasziló végeztette a kastélyépületen historizáló (neobarokk és neorokokó) stílusban. Meghosszabbíttatta a középső, keleti szárnyat, és végre elkészült az északi szárny, amely a báltermek és a vendéglakosztályok befogadására szolgált. Ekkor épült fel a torony is. Az egész épületet új manzárdtetővel fedték le, valamint központi fűtéssel és vízvezetékkel látták el. A homlokzatok és a belső terek, elsősorban a lépcsőházak átalakításával együtt ekkor nyerte el a kastély mai formáját.
A kastély előtt látható Festetics György, a korabeli magyar irodalom mecénásának szobra. A szobrot jelenlegi helyére 1967-ben helyezték el.
Könyvtár
E gyűjtemény Magyarország egyetlen épségben megmaradt főúri könyvtára. Két évszázadon át gyűjtötték a Festeticsek. Több mint 500 év tudása és művészete tárul a szemünk elé a tölgyfapolcokon. Nemcsak a magyar nyelvterület nyomtatványai, hanem Európa összes jelentős nyomdájának kulturális kincsei vannak itt egyedülálló egységben jelen.
1782-től a hitbizomány ura gróf Festetics György, a magyar felvilágosodás egyik legkiemelkedőbb egyénisége, aki könyvtárának egész épületszárnyat építtetett. Tervét Rantz János György uradalmi építész készítette. A díszes könyvtárterem berendezése Kerbl János keszthelyi asztalos munkája. A szlavóniai tölgyből készült klasszicista stílusú könyvállványok és a galéria a kor legszebb magyar műipari alkotásai közé tartoznak.
Festetics György a néhány ezer kötetes könyvtárat a lassan kibontakozó magyar irodalom és tudomány közreadott művei mellett a felvilágosodás korának filozófiai irodalmával, a legújabb gazdasági szakmunkákkal, továbbá jelentős hírlap- és folyóiratanyaggal gyarapította. Ezzel a könyvtár tevékenységi körét a tudományos szakkönyvtár feladatával bővítette. Az ő idejében a könyvállomány megötszöröződött. Könyvtárát az elsők között nyitotta meg a nyilvánosság: a Georgikon tanárai, hallgatói előtt.
A könyvtár 1974-től az akkor megalakult Helikon Kastélymúzeum szerves része lett. Muzeális jellegének megfelelően megtartotta a Festetics Györgytől származó szakbeosztást és a latin nyelvű jelzeteket, ami a polcok felett elhelyezett táblákon is olvasható: Historia, Musica, Genealogia et Heraldica. stb. A könyvállomány a folyamatosan gyarapodó különgyűjteményekkel együtt ma meghaladja a 86 000 könyvtári egységet.
A csatlakozó kabinetkönyvtárban a gazdaság és a sport irodalma nyert elhelyezést 1938-ban, herceg Festetics III. György idejében. Halmi Artúr által 1936-ban festett képe a kandalló felett függ.
Kastélypark
A Festetics-kastély 42 hektáros parkja természetvédelmi terület. A kastélyparkban található a pálmaház és a hintókiállításnak helyet adó korábbi kocsiház, a park hátsó kijáratával szemben pedig a vadászati kiállítást és a történelmi modellvasút kiállítást befogadó új épület. A kastély közelében, a Kastély utcában áll az Amazon Ház Látogatóközpont.
Helikon Kastélymúzeum
A Helikon könyvtárat is magában foglaló Festetics-kastély az ország negyedik legnagyobb kastélyaként teljes felújítása után jelentős kiállításokkal és rangos zenei rendezvényekkel várja a látogatókat.
A felújítás után az új múzeumépületben állandó vadászati múzeum nyitotta meg kapuit. Az új épület tetőterében a történelmi modellvasút kiállításon Európa egyik legnagyobb terepasztala látható.
Hintómúzeum
A kastély parkjában a volt lovardában található Magyarország legnagyobb megmaradt hintógyűjteménye. A kiállítást több kocsi és hintó alkotja, amely a híres budapesti Kölber Fülöp féle kocsigyárból származott.
(Forrás: kastély honlapja)
Látnivalók a környéken
- Fenékpuszta, Festetics-major és Kiskastély
- Balatonederics, Fekete-kastély
- Rezi-vár
- Tátika vár
- Zalakomár, Somssich-kastély
- Vindornyalak, Hertelendy-kúria
Hol található?
Képek
A légifotós képekért köszönet: www.legifoto.com / Jászai Balázs