Czitkovits-Ambrózy-Sövegjártó-Sarlay kastély
| |

Czitkovits-Ambrózy-Sövegjártó-Sarlay kastély – Szombathely

Szombathely egyik forgalmas csomópontjában található a bástya formájú, Bagolyvárként ismert Czitkovits-Ambrózy-Sövegjártó-Sarlay kastély.

Czitkovits-Ambrózy-Sövegjártó-Sarlay kastély története

A város akkori peremén, a Nárai út melletti területen eleinte szőlőbirtok volt, amelyet Zwitkovich Károly édesanyjától örökölt. A terület tereprendezését követően a szabadságharc idején, 1848/49-ben kezdődhetett a kastély építése. 1851-ben már kész – a várost szebbé tevő – épületről tesznek említést a városi dokumentumok. Ennek a neve eleinte Károly-vár volt, majd a lakosok Bagolyvárként emlegették, mivel a homlokzatán egy öt mázsás öntöttvas bagoly állt.

A kastélyhoz hozzátartozott egy pálmaház, egy melegház, egy fáskamra, egy kertészház és egy kocsiszín is. A kastély alatt pincerendszert alakítottak ki.

Zwitkovich Károly nemesi családból származott, 1810-ben született Kőszegen. Apja Zwitkovich Sándor térképrajzoló volt. Szülővárosában járt gimnáziumba, majd a szombathelyi líceumban járt filozófiára. 1853-ban a városi tanács képviselője volt, 1854-ben tanácsnokká választották, ekkor lett a város Szépítő Választmányának az elnöke. Feltételezések szerint a Bagolyvár megtervezésében és felépítésében is szerepet vállalt.

1857-ben nagyot fordult a világ Zwitkovich életében. Erre az évre fizetésképtelenné vált a hitelezőivel szemben. Árverésre került a Bagolyvár, míg nem 1860-ban el is kelt. Több tulajdonosváltás után 1871-ben az a Sövegjártó János körmendi ügyvéd vette meg, aki elhelyezte egy öntöttvasbaglyot az épület homlokzatára, amiről a kastély az elnevezését is kapta. Más források szerint a bagoly a tornyon állt, és már ezt megelőzően is nevezhették Bagolyvárnak a kastélyt.

Az épületet többször is átépítették. Előbb az 1910-es években Wälder Gyula tervei alapján. A Bagolyvár következő átalakítására az 1920-as években került sor, ami már Hochholtzer Ödön munkája volt. Ő volt az, aki a Nárai út felé eső déli szárnyat bővítette.

Az épületet 1941-ben államosították, a második világháború során óvóhely volt. A világégést követően 1947-ig a szovjet Államvédelmi Szerv működött benne, mint börtön, illetve hadbíróság. 1958-ban az épület egészét jócskán átalakították.

Négy évtizeden át előbb a Magyar László Úttörőház működött benne, majd a Gyerekek Házaként vált ismertté. Az intézmény 1953-ban nyitotta meg kapuit, s hat év múlva vette fel Magyar László nevét. Az iskolák, de elsősorban a gyerekek igényeihez alakították az itteni feladatokat, programokat. Mindemellett őrizték a hagyományokat is, a jól bevált, és minden korosztály számára újra és újra időszerűvé váló tanfolyamokat, klubokat szerveztek. A 80-as években már az újszerű törekvések közé tartozott a kerámia szakkör, illetve a számítógépes tanfolyam. A régiek közül a rendszerváltás után is megmaradtak a több évtizedes eredménnyel működő szakkörök, a túrák, illetve akadályversenyek.

1997-ben került magántulajdonba, amikor a kastélyt legutóbb helyreállították. Azóta az állaga ismét csak romlóban van.

(Forrás: vaol.hu)

Látnivalók a környéken

Hol található?

Képek

Ezek is érdekelhetnek