Kossuth-kápolna (Bakonyszentiván)
Bakonyság és Bakonyszentiván határainak találkozásánál, közvetlenül az út mellett található egy felújított és újszerű formájában pompázó kis kápolna, ahol Kossuth Lajos és Meszlényi Tímea 1841-ben kötött házasságot.
Kossuth-kápolna története, leírása
A kápolna Bakonysághoz tartozó Csárda-pusztán helyezkedik el, mely közvetlenül kapcsolódott ahhoz a birtoktesthez, amely Kossuth Lajos apósának, Meszlényi Jánosnak a tulajdona volt a múlt század folyamán. A barokk stílusú kápolna a XVIII. században épült. Építtetője Török János, aki valószínű sírkápolnának szánta, mert alatta egy nagy kriptaépítmény található.
A főhomlokzat íves oromzatának széleit gömbdísz szegélyezi, felette fatornyocska emelkedik ki. A bejárati kőkeretes ajtót és a felette lévő ablakot falpillérek szegélyezik. A kápolna berendezése rokokó stílusú, mint például a szentélyben álló keretes oltár és a falakon látható faszobrok.
A fogadalmi kép 1773-ban készült, XVIII. századi a két zászló is. Értékes darabja még a berendezésnek két barokk rézkehely, az úrmutató, a cibórium és a rokokó tömjéntartó. Valamikor itt tartották az altöttingi Szűz Mária kegyszobrának másolatát, melyet a Bakonyszentivánra telepített bajor parasztok hoztak magukkal. Ma a bakonyszentiváni római katolikus templom féltett kincseként őrzik.
A kápolna állapota a 20. századra eléggé leromlott, a németajkú lakosság betelepítésének 250. évfordulójára és Kossuth Lajos halálának 100. évfordulója tiszteletére a római katolikus egyházközség elhatározta a kápolna felújítását. Hosszú idő kellett hozzá, de 1994-ben átadták a mai állapotú kápolnát.
Kossuth házasságkötésének igazsága
Valóban történt egy ceremónia, de valójában nem itt történt a házasságkötés.
Meszlenyi Terézia római katolikus volt, míg Kossuth Lajos evangélikus, ezért a vegyes vallású házasságkötés szokatlan és megalázó körülmények között történt 1841. január 9-én a pesti belvárosi római katolikus plébánián.
Ezek után nem lehet véletlen, hogy az após, Meszlenyi János, aki hitbuzgó katolikus ember volt, egyházi áldásban kívánta részesíteni a házasságot. Ezért a nászútról hazatért és Kisdémre látogató ifjú pár házasságát a Csárda-pusztai kápolnában áldatta meg egy plébános barátjával. (Mivel ebben az időben Kisdém a pápateszéri római katolikus egyházközséghez tartozott, valószínű az egyházi szertartást végző személy Markovics János, az akkori esperes-plébános volt). Pontos dátum nincs, de 1841 február vagy március volt ez az esemény.
A fent említett eseménynek állít emléket a kápolna falán elhelyezett s felirattal és domborművel ellátott márványtábla, melynek alkotója a Salföldön élő Raffai Béla szobrászművész.
(Forrás: Reflex Egyesület)
Látnivalók a környéken
Hol található?
Képek
