Buttler-kastély (Erdőtelek)

Az Erdőtelek faluban lévő Buttler-kastély leginkább a mellette kialakított csodás arborétumnak köszönheti az ismertségét.

Buttler-kastély és arborétum

A törökök kiűzése után a falu részben kisnemesek, részben 1691-től Butler Jánosé, az egri vár parancsnokáé volt.

A kastélyt feltehetőleg régebbi falak felhasználásával Buttler János Lajos földesúr építtette, majd ennek fia, Buttler Gábor bővíttette a mai alakjára a 18. század második felében. A hozzátartozó présházat Povolni János építette 1794-ben.

A 1845-ben a Buttler-birtok Kovács József orvos tulajdonába került, aki a kastély parkjában arborétumot hozott létre.

Arborétum

Kovács doktor a családi birtok kezelését 1913-ban vette át, de a kert tervszerű alakításával már 1895-től foglalkozott. A kert eredetileg 11 hektáros volt, mellette gyümölcsös, négy hektár gazdasági udvar a kastéllyal és az üvegházzal.

Az 1920-as évektől a kert fejlesztése felgyorsult. A doktor hazai és külföldi botanikusokkal tartott baráti kapcsolatai révén sok növényritkaság, újdonság került a tulajdonába. A dendrológiai gyűjtemény az 1920-30-as évekre országos hírnévre tett szert.

1945-ben 85 éves korában dr. Kovács József meghalt, s a háború után a kertet államosították. Az új „tulajdonosok” hozzá nem értésükkel, dilettantizmusukkal óriási pusztítást végeztek. A teljes megsemmisüléstől a moszkvai füvészkert tudományos munkatársai mentették meg, akik jó ismerősei voltak Kovács doktornak, és éppen őt keresték. A szovjet vendégek azonban már csak a lepusztult kertet találták. A látványon felháborodva azonnal intézkedtek, és a háromhektáros arborétum két nap múlva természetvédelmi terület lett, az Országos Természetvédelmi Tanács 1950. május 30-i rendelete alapján.

Az arborétum a Mátravidéki Erdőgazdaság, majd 1970-től a Főkert, 1983-tól pedig a Bükki Nemzeti Park kezelésébe került. Az Arborétum közvetlenül a Fő út mellett, a kastély szomszédságában terül el. Területe – az 1981-es bővítésnek köszönhetően – hét hektár, amelyben egy 2000 m² felületű tó is van.

Az Arborétum növényállománya díszfákból, díszcserjékből, örökzöldekből, évelőkből és természetes talajtakarókból áll. A több mint 700 faj között igazi ritkaságokat, különlegességeket is találhatunk.

A bejáratnál hatalmas termetű krími hársfa, észak-amerikai vöröstölgy és vadgesztenye fogadja a látogatót. Igen érdekesek a lassan növő tiszafák, melyek termése nem piros, hanem a ritkább, sárga színű. A nehézszagú vagy kúszó boróka az ország legterjedelmesebb példányai közül való, hiszen ágai 90 m-re is elnyúlnak. Országosan is ritkaságként tartják számon a szillevelű gumifát és a kínai selyemfenyőt.

Szokatlan látványt nyújt itt az Alföldön a hatalmas bükkfa. De láthatunk itt 100 éves kocsányos tölgyet és cukorsüveg fenyőt is. Sétánk során találhatunk óriás életfát, fehértölgyet, vasfát, folyami cédrust, kínai mamutfenyőt és puffadt termésű csörgőfát.

A kertben pompázik még számos örökzöld (magyal, aprólevelű kecskerágó, borbolya, erika), díszcserje (madárbirs, trombitafolyondár, rózsalonc, orgona) és a több száz fajtából álló dáliagyűjtemény.

Az arborétum angolparkszerűen kialakított részében található a mesterségesen kialakított tó, mely vízinövények, halak, békák, siklók élőhelye. Az Arborétum szomszédságában működik egy árutermelő díszfaiskola, ahol a kertben található növényekről történik a szaporítás. A tél kivételével az így előállított növények helyben megvásárolhatók.

(Forrás: Wikipédia)

Látnivalók a környéken

• Tarnaméra, Almásy-kastély
• Hatvan, Deutsch-kastély
• Tibolddaróc, Bottlik-kastély
• Noszvaj, De la Motte-kastély

Hol található?

Képek

A légifotós képért köszönet: Civertan légifotó

A képekért köszönet Báté Attilának!