Thury-vár (Várpalota)
| |

Thury-vár (Várpalota)

Várpalota főterén áll a Thury-vár, amely sok ostromot átélt a múltban és ma felújított állapotban méltó épülete a központnak.

Thury-vár története

1397-ben találkozunk először a nevével oklevélben, ahol „Palotaként” említik. Az elnevezés pontosan fedte a valóságot, hiszen kúriánál nagyobb, várkastélynál, várnál kisebb, illetőleg kevésbé erődített építmény volt. Újlaki Miklós 1445 előtt egy toronnyal erősítette, sőt külön kapuvédmű és az északnyugati sarkon egy különálló kerek torony is épült.

A szabályos alaprajzú, négy saroktornyos várkastélyt 1524-ig – kihalásáig – uralták az Újlakiak, akik a kor egyik legjelentősebb nagybirtokos famíliája voltak. Palota a Podmaniczkyak birtoka lett, akik a politikai helyzetnek megfelelően váltogatták pártállásukat I. Ferdinánd és János király között. A törökök először 1543-ban – Székesfehérvár bevétele után – próbálkoztak a vár bevételével, de kudarcot vallottak. 1549-ben Velicsán fehérvári bég kísérletezett – ismét sikertelenül.

Az 1552-es török hadjárat során török kézre került Veszprém is, ezzel Palota az Észak-Dunántúl egyik legfontosabb végvárává lépett elő. A törökök 1554-ben meglepetésszerű támadással próbálkoztak, ami részben sikerült is: benyomultak a huszárvárba, és száz lovat illetve sok szerszámot zsákmányoltak. A következő évben, 1555-ben megismételt támadást az éber palotaiak visszaverték.

1558-ban került a király kezébe a kulcsfontosságú erősség, első királyi kapitánya Thury György lett. Palota négy saroktornyos várát ekkor már külső falöv védte, sarkain kis bástyákkal, keleti és déli irányban a védelmet egy félkörös, illetve kör alakú nagy bástya is erősítette. A törökök 1566-ban és 1567-ben is próbálta bevenni a várat, mindkétszer sikertelenül. 1573-ban erdődi Pálffy Tamás lett Palota kapitánya, és megindult a vár újjáépítése.

A tizenöt éves háború kezdetén, 1593-ban került török kézre Palota. Ormándy Péter kapitánysága alatt vitézei hősiesen ellenálltak, majd a rommá lőtt falak között, reménytelen helyzetben a tárgyalás útján való megadást választották. A kivonulók többségét azonban a törökök – ígéretük ellenére – lemészárolták.

Innentől kezdve a török hódítás maradék nagyjából száz évében sűrűn cserélt gazdát a vár. 1598-ban foglalta vissza egyesült erővel Pálffy Miklós (hadvezér, 1552–1600) és Adolf von Schwarzenberg, 1608-ban újra török kézen találjuk, és csak 1614-ben sikerül az ismételt visszafoglalás. 1628–1660, majd 1669–1687 között is török zászlók lengtek Palota ormain. 1687 novemberében szabadult fel véglegesen.

1702-ben a szükségtelenné vált erősség lerombolását elrendelte I. Lipót császár, de a Rákóczi-szabadságharc ebben megakadályozta. A kuruc kézre került Palotát 1704-ben sikertelenül ostromolta Heister generális; az 1707. évi ostrom során még a nők is harcoltak.

A Zichy család – 1650-től Palota földesura – barokk kastéllyá alakíttatta át a 18. században. A négy saroktoronyból csak a két déli maradt meg a tetősík fölé emelkedve, mert a másik kettőt a Rákóczi-szabadságharc bukása után Rabutin generális visszabontatta a palota tetőszintjéig.

A 20. század közepére a vár romossá vált. A 2010-es évek elején befejeződött felújítási és korszerűsítési munkálatoknak hála, ma már kulturális és városi rendezvények, színházi előadások, koncertek, és konferenciák megtartására alkalmas rendezvényközpont funkcióját is betölti.

(Forrás: Wikipédia)

Látnivalók a környéken

Hol található?

Képek

Ezek is érdekelhetnek