Széchenyi-kastély (Kőröshegy)
Kőröshegyen, a Balatontól nem messze található az eredeti állapotába visszaállított kétszintes Széchenyi-kastély, ami egykoron Széchenyi Zsigmond vadászkastélya volt.
Széchenyi-kastély története
A Széchenyi-kastélyt Széchenyi György, a pölöskei és egervári végházak főkapitánya építtette 1680 körül. Erre az épületre vagy ennek helyére épült a jelenlegi késői barokk kastély 1780 körül.
Leghíresebb lakója a vadász-író Széchenyi Zsigmond 1923-tól, nyolc éven keresztül , 1931 őszéig lakott a kastélyban. Itt született meg első máig is nagy sikerű műve – első vadászexpedíciójának élményéből – a Csui. (1930) Kőröshegyről az Ünnepnapok című művében ír.
A mai formájában kétszintes kastély a XV. században földszintes fogadóépület volt kisebb alapterülettel a délről jövő és a kelet-nyugati utak kereszteződésében A források szerint ezt a Balatonig nyúló birtokot gróf Széchenyi György kalocsai érsek, Egervár kapitánya – s így a Széchenyi család – 1677-ben kapta meg a török elleni harcban szerzett érdemeiért.
A vadászó gróf testvére fiának, gróf Széchenyi Gyulának adta nászajándékként a vadászkastélyt, aki egy Eszterházy herceglányt vett feleségül. A birtok jó része parkként volt berendezve, hozzá halastó is tartozott.
A kastélyt a II. világháború vihara lényegében megkímélte, majd 1945 után államosították. Széchenyi Zsigmond nem hagyta el az országot, hanem maga is részt vett a belső átalakításokban. A kastélyépületben öt lakás és a Termelőszövetkezet irodái kaptak helyet. További két lakás kialakítására került sor a konyhaépület bővítésével, toldalékok ragasztásával. Az új tulajdonosok (a Tanács, helyi TSZ.) a későbbiekben az épülettel nem sokat törődtek, számottevő karbantartást, felújítást nem végeztek. Ebben az időszakban egy gépjavító is működött itt a parkban, szanaszét heverő gépekkel és géproncsokkal.
A II. világháború után is vannak az átalakított kastélynak a Széchenyi családhoz tartozó lakói. Ők csak a földszinten éltek (3 szoba és a hercegnő kisszobája), az emeletet a helyi gépállomás emberei foglalták el. 1956-ban az épület utolsó Széchenyi lakói (idős házaspár három leánnyal és két fiúval) is elhagyták a kastélyt és az országot. Széchenyi Gyula gróf mérnökként dolgozott egy székesfehérvári építőipari vállalatnál, míg 1956-ban Ő is elhagyta családjával az országot.
Az elmúlt kb. négy évtized során a park ritka fáit ismeretlen tettesek kivagdosták, építkezésekhez használták el, vagy eltüzelték. A kastélyt körülvevő kerítést és kapupilléreket is kidöntötték, elhurcolták. A rendszerváltás óta az épületek üresen álltak, rajtuk semmilyen állagmegóvási munka nem történt. A melléképületek és az istálló romba dőlt, anyagait elhordták.
Az épületet 2000-ben egy magánszemély megvásárolta és egyben elhatározta, hogy az eredeti állapot visszaállításával méltó emléket állít Széchenyi Zsigmondnak.
(Forrás: Wikipédia)
A Széchenyi család hazánk történelmében fontos szerepet játszott. Ismerd meg a család történetét és az általuk épített, használt kastélyokat!
Látnivalók a környéken
Hol található?
Képek
