Zichy-kastély (Zichyújfalu)

A Zichy-kastély jelentős romantikus műemlék a Velencei-tótól nem messze, Zichyújfalun. Habár régen jelentős uradalom volt, mára nagyon lerobbant állapotban van.

Zichy-kastély története

A Zichy család a török hódoltság idején lett Újfalu de jure birtokosa. A család első, valószínűleg barokk stílusú kúriáját 1784-ben építtette föl itt. Ez volt az úgynevezett kiskastély, ami a nagykastély megépülése után az intéző lakása lett.

A nagykastélyt Zichy Nepomuk János építtette az 1890-es években.

Az eredetileg „U”, mára „L” alaprajzú romantikus stílusú épület főhomlokzata előtt 14 dupla oszlopon nyugvó veranda fut végig, majdnem középen 2 oszlopon nyugvó, csúcsosodó rész lép ki. Hátsó homlokzatának fő éke egy családi címer.

Tervezője a neves építész, Ybl Miklós volt. 28 hektáros park övezte, a hozzá tartozó vadaskert pedig Európa-szerte ismertté vált. Zichy János a vadaskertbe fácánost telepített. Az uradalomban a szállítás keskeny nyomtávú vasúton zajlott.

Zichy János halála után idősebb fia, István igazgatta az uradalmat, aki elsődlegesen nem Újfalura, hanem az attól kb. 3 kilométerre délre található Hippolitpusztára koncentrált. 1921-es halálát követően Kázmér lett a nagybirtok egyedüli tulajdonosa.

A második világháború alatt a térségben igen súlyos harcok folytak, melyekből a zichyújfalui uradalom sem maradt ki, a grófi család ezért menekülni kényszerült. A kastély is megsérült, valószínűleg ekkor pusztult el az épület jobb oldali szárnya.

A II. világháború után

Zichy Kázmér és fia, Endre a háború után visszakapta a kastélyt 100-100 hold területtel együtt, de 1949-ben az egész uradalmat államosították. A család ezután elhagyta Zichyújfalut.

Az államosított épületet kívül-belül felújították, bár díszeinek jelentős részétől megfosztották. Az eredetileg magasföldszintes épület északkeleti szárnyát kétszintessé bővítették a padlásszint megemelése nélkül, ezt a mint hatméteres belmagasság tette lehetővé.

Az 1960-as évektől részben művelődési házként üzemelt: az épületben helyi mozi működött színjátszókörrel, itt kapott helyet a falu könyvtára, továbbá volt itt bálterem és klubhelyiség is. A délnyugati szárnyban konyha üzemelt ebédlővel.

Mivel az épület az Európa-szerte ismert Agárdi Állami Gazdaság tulajdonában volt, így a Zichyújfalui Kerületi Gazdasági Iroda is itt székelt. Az egyemeletessé fejlesztett északkeleti szárnyban orvosi rendelőt és munkásszállót alakítottak ki. Történetének ebben a szakaszában még folyamatosan végeztek karbantartási munkálatokat az épületen, állapota így nem romlott jelentősen az évek alatt.

A vadaskert fennmaradt, fácánrezervátumában magas rangú állami tisztségviselők (pl. Kádár János miniszterelnök és pártfőtitkár, valamint Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke) is vadásztak.

Az 1784-ben épült kiskastélyt az 1980-as években a falu takarmánygyárának terjeszkedése miatt elbontották.

1990 után

Ebben az időszakban kezdett romlani az épület állaga, mivel a rendszerváltás után megszűnt az állami gazdaság. A kastély a falu önállóvá válása (1997) után államiból önkormányzati kezelésbe került. Az 1990-es évektől a társasági élet is alábbhagyott, a klubmozi és a színjátszókör megszűnt, a – még az 1980-as években is elismert – vadaskertet privatizálták, aminek köszönhetően teljesen leépült a település fejlett vadászkultúrája.

Az 1998-ban megalakuló önkormányzat a kezelésébe kerülő kastélyt tette meg polgármesteri hivatalnak. 2008-ban az orvosi rendelő helyén gyógyszertárat létesítettek, ám két évvel később ez is megszűnt.

Az egykor a kastély mögött álló úri lovarda az államosítástól kb. 2000-ig asztalosműhelyként működött. Akkor elhagyatottá vált, az önkormányzat pedig 2015-ben végleg elbontatta a rossz állapotú épületegyüttest, mely a híres zichyújfalui uradalmi lókultúra utolsó megmaradt emléke volt.

A körülötte található 28 hektáros parkot egy ápolt liget, több száz éves fák és egy nagy területű parkerdő jellemzi.