István-akna (Pécs)
| |

István-akna (Pécs)

A Pécstől északra található István-akna régen meghatározó volt a Mecsekben folyó bányászatban, ám mára szellemvárossá vált a terület.

Az akkoriban építészeti remeknek számító akna 1925-ben nyílt meg, Zichy Gyula pécsi megyéspüspök 1925 április 26-án szentelte meg.

Meghatározó épület volt, ezt Wertheimer Lajos, a Duna Gőzhajózási Társaság vezérigazgatója is kiemelte. Wertheimer ugyanis azt mondta, hogy „a pécsi bánya, nemzetközileg elsőrangú szakértők ítélete szerint, Európa legmodernebbül berendezett bányái közé tartozik.

1998-ban fejeződött be a kőszénbányászat és a telepet lezárták. Az üresen álló épületegyüttest ma már senki nem őrzi. Az idő, és a sorozatos fosztogatások valódi szellemvárossá alakították a komplexumot.

István-akna leírása

Az István akna épületegyüttese dombos területen teraszon áll, amelyet északról és keletről az akna megközelítését szolgáló közút határol. Az akna eredeti épületei a telek keleti felén állnak, ezektől nyugatra és délre az István II. akna újabb épületei helyezkedtek el, amelyeket a közelmúltban bontottak le.

A keleti oldalon levő út az aknaudvarhoz képest két emelettel magasabban található, melyhez az épületegyüttes meredek rézsűvel, illetve lépcsővel kapcsolódik. A rézsű és az épület közötti keskeny udvaron még fenyőfák is állnak, s így az út felől az aknaház szinte teljesen takarva van. Az együttes az északi, illetve a nyugati irányból tárul fel.

Az eredeti épületek négy, illetve két elemből álló csoportot alkotnak. Az aknaház, felolvasó, öltöző, fürdő épületsora L-alakban szerveződik, amelynek hosszabb szára az úttal párhuzamos, észak déli irányú, a rövidebb szár végéhez a közelmúltban elbontott híddal kapcsolódott az aknatorony. Ezektől délre a kompresszorház és a kapcsolóház szintén híddal összekapcsolt épületegyüttese áll. Az udvar délkeleti sarkában egy újabb transzformátorház található.

(Leírás forrása: Műemlékem)

Hol található?

Képek

A képekért köszönet Urbex Yvette-nek!

Ezek is érdekelhetnek