Kégl-kastély (Székesfehérvár-Csala)
Székesfehérvár térségében sok kastélyt találunk, egyik leglátogatottabb a városhoz közeli Kégl-kastély. Talán szép környezete és impozáns kinézete miatt népszerű urbex-helyszín.
A Kégl-kastélyt Kégl György földbirtokos, országgyűlési képviselő 1878-ban Csalapusztán építtette fel. Hauszmann Alajos tervei alapján neoreneszánsz stílusban.
Kégl-kastély története
A Kégl-család első ismert őse Kégl Mihály pozsonyi gyógyszerész volt, aki 1623-ban kapott nemesi oklevelet. A család a XVIII. századig városi nemesként élt Pozsonyban. Uradalmi bérlőként kerültek a Dunántúlra. A vagyon megalapozója Kégl György országgyűlési képviselő volt, aki jelentős szerepet játszott a Fejér vármegyei közéletben, a megyei közkórház alapításához is jelentős összeggel járult hozzá (az ő nevére is utalva lett a kórház neve Szent György Kórház).
Csalapuszta területét Kégl György nádasdi és fogarasföldi Nádasdy Júlia grófnőtől vette 1873-ban, 390 ezer forintért. A kastély 1876 és 1878 között Hauszmann Alajos tervei szerint, neoreneszánsz stílusban épült. A kastély körül kialakított park belesimult a Velencei-hegység nyugati oldalának festői környezetébe. A parkban halastavat és kápolnát is létesítettek, a kastély főhomlokzata előtt márvány szökőkút állt, ennek medencéje még látható.
Egykor kiterjedt parkjának nagy részét kipusztították. 1945 után mezőgazdasági célokra használták az épületet. A kastély körüli épületekben agrártörténeti szakgyűjtemény található.
A kastély magántulajdonában van, felújítása éppen folyamatban van.
(Forrás: Wikipédia)
Kégl-kastély leírása
A földszinti részek sávozottak, az emelet nyerstégla burkolatú, a sarkok kváderes díszítésűek. Az épület bal oldalán négyzet alaprajzú, háromemeletes torony áll, harmadik emeletén – a kilátórészen – minden oldalán három-három félköríves nyílású, pillérekkel támasztott reneszánsz ablakkal.
A torony melletti rizalit emeleti részén kettős reneszánsz ablak mellett ión fejezetű pilaszterek, a kőbábos erkély felett füzérdísszel és kőfaragvánnyal díszített oromzat látható. A hátsó homlokzat két szélén oldalrizalitok, az oromzat nélküli középrizalit előtt két pillér és két oszlop által tartott középrész tetején vasrácsos erkély található.
A kastély földszintjén, a bejárat mögött előcsarnok, mögötte szalon kapott helyet. A bal oldali részen a „kisasszonyok” és a nevelőnő szobái voltak. Az emeleten találjuk a tánctermet, a biliárdtermet, az „úriszobát”. A pincében alagsort alakítottak ki, itt volt a konyha, különböző tárolóhelyek és a személyzet szobái.
Technikai felszerelése a maga korában a legkorszerűbb volt (melegvízfűtés, vízvezeték- és csatornarendszer, szobák közti villanycsengő, villanyüzemeltetésű vészharang).
A park hátsó sarkában a kastéllyal egy időben, és ugyancsak Hauszmann tervei alapján épült, egykori istálló, kocsiszín és cselédház földszintes, belső udvar köré csoportosított épületegyüttese húzódott meg, melyeket az 1990-es években sajnálatosan elbontottak. A park másik részében egykor harangtornyos kápolna állt (mára elpusztult).
(Forrás: Ki tervezte?)
Látnivalók a környéken
- Székesfehérvár, Bory-vár
- Csókakői-vár
- Fehérvárcsurgó, Károlyi-kastély
- Iszkaszentgyörgy, Amadé–Bajzáth–Pappenheim-kastély
Hol található?
További képek
A képekért köszönet Urbex Yvette-nek!
